Megbántottál. Fájdalmat okoztál. Hosszú éveken keresztül. Olyat adtál, amit nem kértem, azt pedig nem adtad meg, amire szükségem lett volna.

Az egyéni konzultációkon, a szomatodráma játékokban nagyon gyakran megjelenik a sok évig eltemetett, elfojtott harag és düh a szüleink, testvérünk, párunk felé. Azért amit kaptunk és azért, amit nem kaptunk meg.

Mit lehet ezzel kezdeni? Hogyan tudunk békébe kerülni a sok éve magunkban hordozott, kimondatlan fájdalmakkal, sérelmekkel?

A megoldás, hogy „feltöltjük” a hiányokat és reparáljuk a bennünk élő képet. Akár egy festményt. Az ugyanis már a múlt. Egy emlék, amelyeket eltároltunk az ott megélt érzéseinkkel együtt. Ezért tudjuk gyógyítani magunkat úgy is, hogy valójában nincs jelen az a személy, akire haragszunk, akire dühösek vagyunk. Nem őt változtatjuk meg, hanem mi magunk változunk.
Persze nagyon sokat adhat a lelki békénk és az önértékelésünk szempontjából, ha van lehetőségünk szemtől-szemben tisztázni a történteket és átbeszélni a megéléseinket, érzéseinket. Érdemes is a lehetőséggel élni, de ehhez sem árthat némi előkészület, hogy a bennünk dúló indulatok ne semmisítsék meg a törekvéseinket.
És az is lehet, hogy erre már nincs lehetőségünk.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tehetünk semmit. Ilyenkor is érdemes szakember segítségét kérni.